Mintha csak ráéreztek volna a norvégok a gödöllői biogázlaboratóriumunkban zajló kísérletekre.

A kirándulóhajókat működtető Hurtigruten társaság a halfeldolgozási melléktermékekből és egyéb szerves hulladékokból előállított biogázt cseppfolyósított formában fogja üzemanyagként használni, jelentette be a norvég hajózási cég.

Az óceáni közlekedéshez használt olcsó nehézolaj egyre nagyobb problémát jelent, mivel jóval szennyezőbb, mint a szárazföldi közlekedésben használt üzemanyagok. A dízelmotorjaikban nehézolajat égető hajók ként és egyéb szennyező anyagokat juttatnak a levegőbe, jelentősen hozzájárulva a légszennyezéshez és a klímaváltozáshoz. A világ legnagyobb óceánjáróinak napi emissziója felér egymillió autó károsanyag-kibocsátásával.

A biogázra való átállással azonban csökkenthető a szennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátása. A Hurtigruten jelenleg 17 hajót működtet, közülük 2021-re legalább hatot cseppfolyósított biogázzal akar hajtani – ez is fosszilis tüzelőanyag, ám tisztább sok más alternatívánál -, valamint a megújuló forrásokból származó energia tárolására alkalmas akkumulátorokkal akarja felszerelni őket.

A 125 éves norvég vállalat továbbá betiltja fedélzetein az eldobható műanyagokat a fenntarthatóság jegyében. A cég elsősorban az Északi-és a Déli-sarkvidékre szervez utakat: mindkettő rendkívül érzékeny terület.

Biogáz a legtöbb szerves hulladékból előállítható: a szerves anyagot biológiai úton metánná alakítják, amely égethető és energiává alakítható. Az élelmiszeripar minden szegmensében keletkezik szerves hulladék, amely azonban gyakran a szeméttelepeken köt ki, ahol a lebomlása során hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátáshoz. (MTI)